Dobó Erzsébet, Zádori Károly felesége évtizedeken keresztül aktív részese volt a szőlőmunkáknak. Különösen közel állt hozzá a szőlő világa, a szőlőben végzett munka nem csupán feladatot, hanem örömöt is jelentett számára. Rendkívüli szorgalma és kitartása ma is példaértékű. A család összetartásában, a mindennapok szervezésében, valamint otthonuk és kertjük gondos ápolásában egyaránt meghatározó szerepet vállal, miközben vendégszeretetével és kiváló főztjével generációk számára teremt otthonos légkört a mai napig.
A család
Családunk az 1950-es évek óta él és dolgozik együtt a szőlővel és a borral. Birtokunk és borászatunk Szegeden található, ahol immár a negyedik generáció folytatja a hagyományt.
Első generáció
Zádori János
Az alapító, aki a homokos alföldön ültette el az első tőkéket.
Első generáció — Zádori János · 1950
„A föld azt adja vissza, amit beleadunk.”
A Zádori Pince története 1950-ig nyúlik vissza. A családi hagyomány alapjait Zádori János tette le, aki ekkor Szegeden egyedülálló módon saját kézben lévő szőlőültetvénnyel rendelkezett: 4 holdnyi, gyalogművelésű kövidinka ültetvénnyel. A megtermelt szőlőből készült bort a mai napig működő pincénk helyén álló „Bögrecsárdában” értékesítette. Itt kezdődött minden.
Második generáció — Zádori Károly · 1965
„A jó bor nem titok — türelem, figyelés, és egy jó év.”
A családi hagyományt a második generáció, Zádori Károly vitte tovább. Életét a mezőgazdaság – elsősorban az állattenyésztés – határozta meg, de a szőlő és a bor végig jelen volt a mindennapokban. Az ő nevéhez fűződik a ma is működő pince épületének felépítése, amely új alapokra helyezte a családi borászatot. Az 1990-es években új telepítések kezdődtek, melyek eredményeként a szőlőterület 16 hektárra bővült. Ez az időszak a fejlődésről, az építkezésről és a jövőbe vetett hitről szólt.
Harmadik generáció — ifj. Zádori Károly · 1998
„A piacon maradni annyi, mint minden évben újra megnyerni a bizalmat.”
A harmadik generáció, ifj. Zádori Károly számára a mezőgazdaság mindig is az élet természetes része volt. Az 1990-es évek szőlőtelepítései idején született meg a döntés: a szőlő és a bor kerül a középpontba. 2009-ben újranyitotta a ’60–’70-es években működő borkimérőt, amely azóta is folyamatosan várja a vendégeket. A pince ez idő alatt állandó fejlődésen ment keresztül: megújult a feldolgozóüzem, új gépek és tartályok érkeztek, majd felépült a palackozóüzem is. Bár 2 hektár szőlő kivágásra került, a fejlődés nem áll meg: 2026 tavaszán 4 hektár új telepítés valósult meg, így a birtok mérete 18 hektárra növekedett.
Negyedik generáció — Zádori Bálint · 2025
„Az örökség nem teher — szárny.”
A negyedik generáció, Zádori Bálint számára a szőlő és a pince már gyermekkorától természetes közeg volt. Korán eldőlt, hogy ez lesz az útja: sok időt töltött a szőlőben és a pincében egyaránt. Szőlész–borász mérnökként végzett Budapesten, majd a megszerzett tudást a családi birtokon kamatoztatja. A 2025-ös szüretben már ketten készítették a borokat, új lendületet adva a pincének. A fókusz a palackos borok és pezsgők irányába is tovább bővült. Két generáció aktív együttműködésével több mindenre jut idő: tervezésre, kísérletezésre és fejlődésre. A Zádori Pince története így nemcsak folytatódik, hanem tudatosan épül tovább a jövő felé.
A család asszonyai
A Zádori Pince története ugyanakkor nem csupán a generációkon átívelő férfiági örökségről szól. A család női tagjai mindig is meghatározó szerepet töltöttek be a birtok életében, munkájukkal, kitartásukkal és gondoskodásukkal hozzájárulva a pince fejlődéséhez.
Elő Magdolna, ifj. Zádori Károly felesége eredetileg nem a szőlészet és borászat világából érkezett, mégis hamar meglátta benne a szépséget és az értéket. Az évek során a birtok mindennapjainak elengedhetetlen részévé vált: a metszéstől kezdve számos szőlőmunkában részt vesz, emellett a borkimérőben és az értékesítésben is fontos szerepet tölt be. Kedvességével, közvetlenségével és elkötelezettségével nap mint nap hozzájárul ahhoz, hogy a Zádori Pince ne csupán egy borászat, hanem egy családias, vendégszerető hely legyen.
A Zádori Pince történetét így nemcsak a szőlőben és a pincében dolgozó generációk, hanem azok a nők is formálták, akik munkájukkal, támogatásukkal és szeretetükkel a családi örökség elválaszthatatlan részévé váltak.